Anyák napja margójára - 4 lépésben

2018. május 07. - Balogh Ilike

Örömmel látom, hogy van még hagyomány, mely nem megy ki a divatból. Ilyen ,ez a mai anyák napja is. Mindenfelé sietős apák és gyermekeik igyekeznek a legszebb virágot megszerezni a virágos standon. Szép gesztus. De akkor miért érez sok édesanya csupán pillanatnyi örömet ?

És miért éreznek az ajándékozók egyfajta kötelező kényszert, hogy a legszebb, legnagyobb , netán giccses ajándékokat vásárolják meg az édesanyáknak ? Mintha minden évközi igyekezetüket ezzel szeretnék meghálálni ? Netán bűntudatuk van, mert megfeledkeznek párjukról, édesanyjukról a hétköznapokban? Sietve adott puszik,

„ Csak egy percre szaladunk be hozzád anya ”

Ki tehet minderről ? Mivé fajult a világ ? Nem hiszem, hogy az lenne a megoldás, ha bűnbakokat keresnénk. Hisz a látszat ellenére, mindenki teszi a dolgát . És pont ez a dolgok kiindulópontja. Annyi lett a „ dolog „ mára, hogy minden igyekezetünk ellenére egyre kevesebb idő jut a családoknak és tagjaiknak egymásra. A legtöbb családban az édesanya miután beadta a gyermekeit valamelyik közösségbe, munkába siet. Ekkorra már párja javában dolgozik. Munka után pedig a gyerekekért megy és különóráról - különórára rohannak együtt tovább. Mire összeszedi a gyerekeket újra, már este van. Főzés, mosás, közben lecke készítés, előkészülni másnapra ... És párja még mindig dolgozik. Mire hazaér, már egyiküknek sincsen energiája semmire sem. Épp, hogy megbeszélik a másnapi teendőket és a nap legfőbb eseményeit. Gyakran már a gyermekek is alszanak ilyenkor. És aztán másnap minden kezdődik elölről. És ez az, amiért az ünnep alkalmával sok édesanya

Kelletlenül csak annyit mond : Köszönöm !

Mert bár örül, öröme nem tart sokáig, mert eszébe jut a következő nap és az azt követő nap és így tovább. Mindenki , - férfi, nő - érzi, hogy nem jó, nem elég ez így, de pörög a mókuskerék. A férfi meleg otthonra, odaadó , vonzó feleségre vágyik, aki támogatja őt a nő pedig egy picivel több megbecsülésre, törődésre vágyik. Egy pici időre önmagára, hogy feltöltődjön, hogy mind ezt a rendszert képes legyen irányítani és megfelelhessen maradéktalanul férje és gyermekei elvárásainak.

S, hogyan lehet ma boldog kiegyensúlyozott édesanyának lenni ?

Hogyan lehet férjed oldalán elégedett, boldog, kiegyensúlyozott, életre való gyermekeket nevelni ? Csakis tudatosan, szeretettel, ismerve egymás valós igényeit. Hisz mindenki vágyik a szeretetre, csak másként. S így ünnepekkor hajlamosak vagyunk úszni az árral, a divattal, s nem figyelve arra, mi is az, amivel a legtöbbet adhatjuk a másiknak. Talán egy kis én idő, vagy pár kettesben töltött óra, vagy a mindennapi finom érintések többet jelentenek az édesanyáknak, mint egy méregdrága csokor virág. Férjként, apaként szerintem ez a járható út. Feleségként és anyaként pedig meglehet, hogy ideje lenne megtanulnunk önmagunkat szeretni és teljesnek megélni ?

Ne várjuk folyton mástól a saját boldogságunkat !

Találjuk meg a módját, hogyan lehetünk kiegyensúlyozottak, energiával teltek ,lendületesek és szabadak egy kapcsolatban, és a család kötelékében is. Hogyan ?

Tudd, mit érsz, mik az erősségeid, a gyenge pontjaid. Sokan még azzal sincsenek tisztában, ők mire vágynak is valójában. Ha Te sem tudod, hogyan várod el, hogy a párod teljesítse az álmaidat, vagy támogasson azokban ? És ha tudod mire vágysz, mondd el a párodnak is. Legyen az egy apró vágy kérés, vagy épp életed nagy álma.
Szeresd magad ! Mindenkiben van szerethető dolog. És ne feledd, korábbi gondolkodásod tett olyanná, amilyen most vagy, külsőleg, belsőleg egyaránt. Nem tetszik ? Változtass rajta. A változás, változtatás nem szégyen. Beleragadni dolgokba, feladni, rugalmatlannak lenni, az már igen.
Merj segítséget kérni és elfogadni. Attól senki szemében nem leszel rosszabb, kevesebb, ha megosztod a terheidet. És ...
Ne légy maximalista. A maximalizmus megöli a jelen pillanatok szépségét és annak felismerését. Ráadásul folyton elégedetlenné tesz.
Legyél figyelmes a párod érzéseivel, igényeivel , rejtett jelbeszédeivel kapcsolatban. Lásd meg, a „ mi volt a munkahelyen „kérdésre adott „ semmi „ válasza mögött a fájdalmat, a tehetetlenséget, a kimerültséget és add meg azt, amire szüksége van.